Hogyan változtat meg a napi 1%? – A brit kerékpáros csoda titka


Kedves Reader!

Képzeld el, hogy nem kell hatalmas ugrásokat tenned ahhoz, hogy valami igazán nagyot érj el.

Csak 1%-kal jobban csinálni valamit. Ma. Holnap. És azután is.

Apróságnak tűnik? Az. De épp ezek az apróságok teremtik meg azokat a változásokat, amikre ma még talán azt mondanád: „elképzelhetetlen”.

A brit kerékpársport és Dave Brailsford története

A brit kerékpársport sorsa 2003-ban fordult meg, amikor Dave Brailsford lett a British Cycling teljesítményért felelős igazgatója. Addig az ország évtizedeken át sikertelen volt: egyetlen olimpiai aranyérmük volt 1908 óta, és egy brit versenyző sem nyerte meg a Tour de France-t. A teljesítményük annyira gyenge volt, hogy egy neves kerékpárgyártó cég nem is volt hajlandó felszerelést adni nekik, nehogy ez rontsa a hírnevüket.

Brailsford azonban egy új szemlélettel érkezett: a marginális nyereségek elvét vallotta, amely szerint minden apró részletben 1%-os javulás hosszú távon óriási eredményt hozhat.

A brit csapat Brailsford vezetésével elkezdte a legkisebb dolgok optimalizálását: kényelmesebb üléseket, jobb tapadást biztosító gumikezelést, izommelegítő rövidnadrágokat és biofeedback-érzékelőket vezettek be. Kísérleteztek masszázskrémekkel, kézmosási technikákkal, alvásminőséget javító párnákkal, sőt még a teherautójuk belsejét is fehérre festették, hogy észrevegyék a porszemcséket.

Ezek az apró fejlesztések összeadódva olyan sikersorozatot indítottak el, amelynek csúcspontjaként 2008-ban a brit csapat a pekingi olimpián az aranyérmek 60%-át vitte haza, 2012-ben pedig világrekordokat döntöttek, miközben brit versenyzők nyerték meg a Tour de France-t is.

Miért működik az apró javulások elve?

A marginális nyereségek elvét nemcsak a sportban, hanem a biológiai rendszerekben is egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá.

Egy 2023-as tanulmány a Nature Communications Biology folyóiratban (Chen és mtsai, 2023) például azt vizsgálta, hogyan járulnak hozzá az apró, fokozatos genetikai változások a baktériumok evolúciós alkalmazkodásához. A kutatás során a szerzők kimutatták, hogy a baktériumokban megfigyelt kis hatású, de pozitív mutációk halmozódása idővel jelentős mértékben növeli a populáció túlélőképességét és versenyképességét.

Ez a folyamat gyakran sokkal meghatározóbb a hosszú távú evolúció szempontjából, mint a ritka, nagyléptékű genetikai áttörések.

A tanulmány emellett rámutatott arra is, hogy a rendszeres, apró javulások lehetővé teszik a komplex rendszerek – legyen szó biológiai vagy társadalmi rendszerekről – stabil és fenntartható fejlődését, szemben a hirtelen változásokkal, amelyek gyakran instabilitáshoz vezetnek.

Ez a felismerés egyre fontosabbá válik a modern tudományban, amely a komplex rendszerek működését próbálja megérteni, legyen szó sejtekről, szervezetekről vagy akár sportcsapatokról.

A nagy eredmények mögött mindig kis lépések állnak

Ez a történet rámutat arra, hogy a folyamatos, kismértékű fejlődés ereje felülmúlja a ritka, nagyszabású áttöréseket.
A napi 1%-os javulás hosszú távon sokkal jelentősebb hatással van, mint azt elsőre gondolnánk – egy év alatt ez harminchétszeres javulást eredményezhet.

Az emberek többsége szeret úgy tekinteni a sikerre (és az életre általában), mintha az egy-egy kiemelkedő esemény lenne. Hajlamosak vagyunk úgy beszélni arról, hogy leadtunk 20 kilót, felépítettünk egy virágzó vállalkozást, vagy megnyertük a Tour de France-t, mintha ezek önmagukban történő, elszigetelt pillanatok lennének.

Valójában azonban az élet legfontosabb eredményei nem ilyen egyszeri alkalmak, hanem azoknak az apró döntéseknek az összességéből állnak össze, amikor úgy határoztunk, hogy valamit egy kicsit jobban – vagy éppen rosszabbul – csinálunk.

Ezeknek a kis javulásoknak a folyamatos összeadódása vezet a valódi változáshoz.

Heti feladat: Mi a napi 1%-od?

Ezen a héten tedd fel magadnak ezt a kérdést:
→ Mi az a cél, amit el szeretnék érni év végére?

→ Mi az az egy apró dolog, amit minden nap 1%-kal jobban csinálhatnék, hogy elérjem ezt?

Lehet ez:
– reggel 5 perccel korábbi kelés és valamilyen relaxációs gyakorlat elvégzése,
– minden nap egy rostdús étkezés,
– 10 perc séta naponta,
– egy kedves üzenet valakinek,
– a lefekvés előtti 30 percben már nem nyúlsz a telefonodhoz.

Így 1 év alatt akár 37-szeresére nőhet a fejlődésed hatása. Nem kell holnaptól mindent máshogy csinálnod. Nem is ajánlom. Egyenes út a kiégéshez és a feladáshoz, a régi szokásokhoz való visszatéréshez. De minden nap csinálhatsz valamit egy picivel jobban, ami hosszú távon fenntartható javulást hoz majd az életminőségedben.

Ne becsüld alá az apró lépéseket. Lehet, hogy ma még nem látványosak – de idővel épp ezek hozzák el a legnagyobb változást.

✨ Ha szeretnél:

  • reggel fókuszáltabban indulni,
  • napközben kevesebb stresszel reagálni,
  • este pedig könnyebben letenni a nap terheit,

akkor nézd meg a Soluna tartalmait.

A Solunán rövid, otthon is bármikor végezhető gyakorlatokat találsz:
→ vezetett meditációkat és légzőgyakorlatokat,
→ reflektív kérdéssorokat az önismerethez,
→ reggeli vagy esti jóga- és pilates videókat a test és elme frissítésére,
→ tudatos szokásépítő eszközöket, amik napi 5-10 percben beilleszthetők.

👉 Nézd meg a Soluna tartalmait: https://www.solunaplatform.hu/pages/all-in

Találkozzunk élőben is!

Szeretettel,
Barbara

a Soluna alapítója


📲 Inspirációért és friss hírekért kövess minket a közösségi médiában!
Oszd meg élményeidet, tapasztalataidat, taggelj minket, és használd a #solunaplatform hashtaget – örömmel látjuk, hogyan haladsz az utadon!

SOLUNA
ONLINE
ÉLŐBEN
MAGAZIN

113 Cherry St #92768, Seattle, WA 98104-2205
Unsubscribe · Preferences

Soluna Hírlevél

Tudományosan megalapozott gondolatok és nézőpontok arról, hogyan működik a test, a lélek és az elme. Gyakorlatok, amik közelebb visznek önmagadhoz. Emberi történetek, amik megszólítanak.

Read more from Soluna Hírlevél

Kedves Reader! Volt már olyan, hogy ébredés után pár perccel hirtelen beugrott egy jó ötlet? Vagy zuhanyzás közben egyszer csak megoldódott egy tegnap óta nyomasztó kérdés? Talán vezetés közben, vagy a reggeli kávé fölött, amikor még nem teljesen vagy „max üzemmódban”, és az elméd kicsit szabadabban járja a maga útját. Ezek a pillanatok nem véletlenül különlegesek. Ilyenkor az agyunk „alapjáratra” vált: a fókuszált figyelem helyett inkább a belső képek, asszociációk, váratlan...

Kedves Reader! Pedig mindannyiunknak szükségünk van stabil, megtartó kapcsolatokra ahhoz, hogy igazán virágozni tudjunk. A kapcsolódás nem csak másoknak megy. A biztonság, a közelség, az összetartozás – ezek nem kiváltságok. Hanem olyan emberi tapasztalatok, amelyeket felnőttként is meg lehet tanulni, meg lehet élni. Ebben a hírlevélben annak járunk utána, hogyan hatnak gyermekkori élményeink a felnőttkori társas kapcsolatainkra – és mit tehetünk azért, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. És...

Kedves Reader! A Gmail gyakran a Google híres „20%-os szabályának” mintapéldája. Ez az az irányelv, amely lehetővé tette a mérnökök számára, hogy munkaidejük egyötödét olyan projektekkel töltsék, amikért szenvedélyesen lelkesedtek. Bár Paul Buchheit, a Gmail megalkotója később úgy nyilatkozott, hogy az e-mail rendszer már a kezdetektől hivatalos projektként futott, mégis áthatotta az a szellemiség, amit ez a szabály képviselt: a mindennapi eszközök radikálisan újragondolt használata, a szabad...